Categories
Uncategorized

Munkavállalóból vállalkozó: öröm? Kényszer? Kíváncsiság? Hiúság?

Ezer oka van annak, hogy valaki maga mögött hagyja a biztos – vagy biztosnak hitt – alkalmazotti létet és szabad vállalkozásba kezd. Annyiféle történet van, ahány ember, de hallgatva, figyelve ezeket a történeteket, számomra a háttérben két fő hajtóerő rajzolódik ki: a félelem, illetve a vágyakozás. Ezekről az érzelmekről egy későbbi írásunkban részletesen is szót ejtünk, most elöljáróban annyit állítunk, hogy a vágy és a félelem ugyanazon jelenség két arca. Amikor vágyunk valamire, azaz törekszünk valami felé (rugalmasabb időbeosztás? anyagi függetlenség? autonóm döntéshozatal? új kihívások?), akkor egyben távolodunk is valami mástól (monotonitás? kiszolgáltatottság? unalom?).

Ezer oka van annak, hogy valaki maga mögött hagyja a biztos – vagy biztosnak hitt – alkalmazotti létet és szabad vállalkozásba kezd. Annyiféle történet van, ahány ember, de hallgatva, figyelve ezeket a történeteket, számomra a háttérben két fő hajtóerő rajzolódik ki: a félelem, illetve a vágyakozás. Ezekről az érzelmekről egy későbbi írásunkban részletesen is szót ejtünk, most elöljáróban annyit állítunk, hogy a vágy és a félelem ugyanazon jelenség két arca. Amikor vágyunk valamire, azaz törekszünk valami felé (rugalmasabb időbeosztás? anyagi függetlenség? autonóm döntéshozatal? új kihívások?), akkor egyben távolodunk is valami mástól (monotonitás? kiszolgáltatottság? unalom?).

Ezért nagyon fontos, hogy az olvasó fogalmazza meg magának, pontosan miért is akar vállalkozást indítani. Arra biztatjuk, vessen számot azzal, hogyan is került a jelenlegi munkahelyére, miért került ide. Gondolja végig, hogyan kezdődött a munkakarrierje, mi volt az első munkahelye.

Mi okoz szenvedést?

Lehet, hogy az adott munkahely? Talán váltani kellene? De lehetséges, hogy elegendő csak házon belül változtatni? (A változtatásnak persze előfeltétele egy sor dolog, így például a megfelelő kommunikáció, vagy szövetségesek keresése, esetleg alternatív megoldások felkínálása – ezek mindegyikéről szólunk majd cikksorozatunkban). Lehetséges, hogy a legcélravezetőbb a helyzet elfogadása, melynek egyébként is komoly személyiségfejlődés lehet a mellékhatása.

Ha váltás, akkor sem feltétlenül a saját vállalkozás indítása a biztos recept – könnyen lehet, hogy egy új munkahely vagy egy új szakma hoz frissülést. Semmire nem akarjuk tehát rábeszélni az olvasót, abban azonban biztosak vagyunk, hogy cikksorozatunk segíteni fog a döntésben.

A vállalkozás: világmegváltás. Legalábbis, ezzel az attitűddel vág bele sok ember. (Egy másik szükséges attitűd a vagyongyarapítás: fontosságának alábecslése tapasztalatunk szerint sokszor a bukás oka.) Aki a szakmáját szereti – imád autót szerelni, japán szöveget fordítani vagy cukrászsüteményt készíteni – nem biztos, hogy vállalkozóként akarja a világot megváltani. Számára a szent pillanat az, amikor kiváló munkát végez, mikor megélheti, hogy az ő közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre olyan jó fordítás vagy lúdláb, mint ami végül megszületett. 

A nagyvállalatok hatása

Nagyjából az elmúlt öt évben vált tömegessé az a jelenség, hogy a nagyobb cégek munkavállalói úgy döntenek, elhagyják az alkalmazotti létet, és függetlenné válva saját vállalkozásuk útját egyengetik. A legtöbben azonban nem jutnak messzebb annál, mint hogy korábbi munkahelyük külső beszállítójává válnak, mindenféle olyan védelem nélkül, amely a kapun belüli dolgozót megilleti.

Sokan azért nem tudnak élni a független lét szabadságával, mert önmagukra továbbra is mint alkalmazottra, nem pedig mint vállalkozóra tekintenek. Sőt, ahelyett, hogy ki tudnák használni például a munkára szánt idő rugalmasságát, talán még inkább korábbi munkahelyük foglyaivá válnak. 

És végül…

A szerző sok sikeres vállalkozóval dolgozott már, köztük sok szenvedő-szorongó emberrel találkozott. Ez a cikksorozat arról szól, hogyan hozhat olyan döntést az olvasó, ami leginkább összeegyeztethető a személyiségével. Nem óhajtja a sikeres vállalkozás forgatókönyvét nyújtani, de segít abban, hogy az olvasó szorongás nélkül vághasson bele valami újba – avagy szégyenérzet nélkül maradjon meg a régiben.

(Megjelent: Mindennapi Pszichológia, 2021. február 9.)